Könyvajánló💛
Murata Szajaka
Keiko vegyesboltja.
Könyvértékelés:5/⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️
„Csak egy konbini… vagy mégsem?”
Nem minden könyv vág mellbe az első oldalon. Vannak, amelyek csendesen lopóznak be a szívedbe, és kúsznak a bőrünk alá. Keiko vegyesboltja pont ilyen. Egy rövidke regény, egyszerű mondatokkal, mégis kegyetlenül pontos tükröt tart elénk: arról, hogyan mérjük az emberek értékét, hogyan nyomunk rájuk bélyegeket – és mit jelent igazából „normálisnak lenni”. 🧐
Keiko nem különc akar lenni. Nem lázad. Csak nem érti a világ játékszabályait. Egyetlen hely van, ahol biztonságban érzi magát: a kisbolt. A polcok rendje, a mindennapok ritmusa, a mesterséges udvariasság szabályai – mind-mind kapaszkodók számára. Ez az a hely, ahol nem kell kérdésekre válaszolnia. Nem kell magyarázkodnia. Ott lehet „valaki” anélkül, hogy bizonyítania kellene.
Ennek ellenére a külvilág nem hagyja békén. Mert egy nő, aki harmincas létére nem házas, nincs karrierje, nincsenek ambíciói, és „csak egy boltban dolgozik” ráadàsul mellékállásban– azzal valami baj van, ugye?
A legszebb az egészben, hogy a könyv nem akar megváltoztatni. Elgondolkodtat és szíven talál, hogy vajon hány ember lehet köztünk, akiket nem értünk meg, vagy csak épp nem próbáljuk.

Egy különös történet az identitásról és az emberi kapcsolatok bonyolultságáról. A japán irodalom egyik friss hangjaként Murata bravúrosan egyensúlyoz a társadalomkritika és az abszurd humor határán.
A regény főhőse, Furukura Keiko, harminchat évesen is egy tokiói éjjel-nappali bolt alkalmazottja. Bár kívülállónak számít a társadalom által elvárt normák szerint – nincs férje, nincs gyereke és nem épít karriert –, Keiko önmagát leginkább ebben az egyszerű, monoton munkában találja meg. A vegyesbolt rendszere, szabályai és ismétlődő folyamatai biztonságot és értelmet adnak számára egy olyan világban, ahol az emberek gyakran csak szerepeket játszanak.
Amikor a külvilág nyomása egyre erősebben érezteti hatását, Keiko megpróbál megfelelni az elvárásoknak, de vajon meddig hajlandó feláldozni önmagát a „normális élet” illúziójáért?
Ajánlom mindenkinek, aki nyitott a nem szokványos történetekre, szereti a japán irodalmat, vagy egyszerűen csak keres egy rövid, de elgondolkodtató olvasmányt.