A Rosszkor, rossz helyen egy lebilincselő pszichológiai thriller, amely a múlt újraírásának lehetőségével és az anyai szeretet határtalanságával játszik. A történet egy édesanyát követ, aki mindent megtenne, hogy megakadályozza gyermeke tragikus sorsát – még azt is, hogy újra és újra visszatérjen a múltba, hátha ezúttal másképp alakulnak a dolgok.
A regény különlegessége, hogy nemcsak izgalmas krimiként működik, hanem mélyen emberi, érzelmekkel telített történetként is. A karakterek életszerűek és árnyaltak, különösen a főhős, akinek belső vívódásai, bűntudata és reményei fájdalmasan hitelesek. Az időutazás itt nem csak narratív eszköz, hanem egy erkölcsi kérdésekkel teli érzelmi játszma is: mihez kezdenél, ha lenne még egy esélyed?
Gillian McAllister kiváló érzékkel építi fel a feszültséget, miközben egyensúlyt tart az akciódús részek és a csendesebb, gondolatébresztő jelenetek között. A fordulatok kiszámíthatatlanok, de sosem öncélúak – minden lépésnek súlya van, és a végén minden a helyére kerül.
Ez a regény remekül ötvözi a lélektani mélységet a sci-fi finom motívumaival, miközben végig az emberi kapcsolatok és a döntéseink következményei állnak a középpontban.
Összességében a Rosszkor, rossz helyen azoknak szól, akik szeretik az elgondolkodtató thrillereket, és nem riadnak vissza az érzelmi mélységektől sem. Egy történet az időről, a szeretetről, és arról, vajon lehet-e jól dönteni egy második esély alkalmával.

A regény izgalmas kérdéseket vet fel arról, mit jelent a lojalitás, a bűntudat és a testvéri szeretet határa. Egy jól felépített, alaposan kidolgozott thriller, amelynek középpontjában egy végzetes döntés és annak következményei állnak.
A történet már az első oldalon belénk kapaszkodik: egy ártatlan nyaralás, egy sokkoló hívás – és az a bizonyos éjszaka, amely mindent megváltoztat. McAllister ráérősen, részletesen bontja ki a szereplők kapcsolatát, belső vívódásait és a bűntudat lassan mérgező hatását. Bár a regény tempója időnként lassabb, a pszichológiai mélység és a fokozatosan kibontakozó feszültség végig fenntartja az olvasó figyelmét.
A szerző stílusa kifejezetten igényes, a történet erőssége a karakterek közti dinamikában rejlik – különösen a három testvér egymáshoz fűződő, szoros, de nem mindig egészséges viszonyában. Azon az éjszakán nem csupán egy bűnügyi történet, hanem egy mélyen emberi dráma is.