Semmilyen elvárásom nem volt a történettel kapcsolatban, sőt még a fülszövegét sem olvastam el, mégis éreztem, hogy ez a könyv kell nekem, olvasni akarom.
És milyen jó, hogy hallgattam a megérzésemre, ugyanis imádtam. Az elejétől a végéig fogvatartott és nem eresztett.
Maga volt az édes bűnbeesés.
A cselekmény izgalmas,folyamatosan pörögnek az események, rejtélyes, titkokkal teli, a szenvedély, a kémia olyan magasságokba visz, hogy úgy érzed öngyulladásba kezdesz.
Ez az a történet, ami éjjel ébren tartott, hogy aztán nappal bűnre kárhoztasson.
Az külön tetszett, hogy több szemszögből is olvashattam a történetet, ezzel is plusz betekintést adva a szereplők gondolataiba, érzéseibe.
Bandaháború, gyilkosság, gyász, veszteség.
Egy erotikus párválasztó, ahol préda vagy, vagy vadásznak rád. Egy rituálé, egy kötelék.
Nem túlzás azt állítanom, hogy Arran és Genevieve között a kémia, szinte perzselte a lapokat.
Ármánykodás, bosszú és ellenségekből szerelmesek.
Minden ami szem szájnak ingere!
Szerettem a szereplőket, könnyen olvastatta magát, bár a vége egy picit összecsapott lett, én mégis azonnal nyúltam volna a sorozat következő kötetéért.
Arran karaktere megvett kilóra és minden megveszekedett nőtársamnak felírnám receptre!❤️‍🔥
Ha egy dark romance regényre vágysz, ahol fülledt a hangulat, jók a karakterek, izgalmas és rejtélyes a cselekmény, akkor mindenképp a polcodon a helye!🖤
Kérem a folytatást….

Senkit ne ijesszen meg a könyv hossza! Bár több mint 650 oldal, egy pillanatig sem tűnik fel. Csak azt vettem észre, hogy lapról lapra haladok előre, és közben teljesen elveszek a történetben. Egy percig sem unatkoztam!
Egy nap megérkezik Knockemout kisvárosába Naomi, aki az esküvőjéről szökött meg amikor ikertestvére, Tina felhívta. A városba elsőre mindenki összekeveri a bajkeverő testvérével, ám gyorsan rájönnek, hogy csak külsőre hasonlítanak, belsőre szöges ellentétei egymásnak. Amikor Naomi rájön, hogy Tinának van egy lánya, akit hátrahagyott, minden erejével azon van, hogy megvédje Waylont.
És akkor jön Knox. A város mogorva, zárkózott, tetovált “rosszfiúja”, akinek a kemény külső érző szívet takar. De ezt nem adja könnyen. A Naomi és Knox közötti dinamika már az első pillanattól szikrázik. A szócsatáik, a lassan kibontakozó kapcsolatuk, a bensőséges pillanatok és persze a 🌶️ jelenetek egyszerre voltak szórakoztatóak, érzelmesek és forróak. A kettejük közötti kémia teljesen magával ragadott.
Ez a könyv a család erejéről, a feltétel nélküli szeretetről, az újrakezdés lehetőségéről és az önfeláldozásról szól. Volt, hogy nevettem, volt, hogy könnyeztem - de leginkább az maradt meg bennem, milyen jó érzés volt elmerülni ebben a világban. A vége igazán szívszorító volt.
Azt hiszem, Lucy Score bekerült a kedvenc íróim közé. Biztos, hogy fogok még tőle olvasni.