Amennyire vártam, hogy olvashassam ezt a könyvet, amennyire izgatott voltam miatta, mikor végre a kezembe vettem… pont akkor csalódás lett.
Láttam, sokaknak tetszett, de nekem ez nem. Nincs azzal baj, hogy pörgős egy sztori, dee ez már túlzottan bepörgött, nemvolt egy chillesebb rész, ahol pl én is feldolgozhattam volna az olvasottakat.😅
Túl pörgős, túl zsúfolt kb. Mintha mindent akart volna az író egy történetbe, aztán ez a káosz lett belőle. Pedig az alapötlet - emberek óriási gépeket irányítva küzdenek az óriás szörnyekkel - baromi jól hangzott, csak a kivitelezés nem jött be nekem. Na meg a szerelmi szálakat sem igazán értettem, azt is túl gyorsnak éreztem.😂
Baromi jól indult, de nekem nagy katyvasz lett a hàromnegyedénél kb, ugyanis onnantól nem bírtam tovább, dnf lett belőle.😅
Nagyon sajnálom, nagyon szerettem volna szeretni, de ez most nem jött össze.🥹 Egyszer még talán nekiesek újra, hátha csak rosszkor olvastam.

Egy különc 36 éves nő története, aki egy kisboltban dolgozik, és a munkáján kívül nem tudja elképzelni magát. De egy olyan nőről is szól, aki nem tudja, hogyan legyen ember úgy, ahogyan mások elvárják tőle. Időnként vicces, időnként szomorú, de lebilincselő.
Ahogy Keiko közeledik a negyvenes éveihez, barátai és családja egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rá, hogy „gyógyuljon meg”, “legyen normális”, és mint a korabeliek, házasodjon meg, telepedjen le, és hagyja ott a részmunkaidős állását. Keiko azonban boldog az életben.
Nagyon szerettem ezt a rövid, de annál tartalmasabb könyvet. Egyszerűen van megírva és könnyen lelehet darálni. Imádtam Keiko világát. Nagyon intelligens, átveszi folyton változó munkatársai tulajdonságait, és hisz abban, hogy ha lemásolja beszéd- és öltözködési stílusukat, akkor „normális” lesz.
Ami igazán kiemelkedett számomra ebben a könyvben, az az, hogy Keiko őszintén boldog. Bár körülötte mindenki azt mondja, hogy „biztosan nem lehetsz boldog 36 évesen, hajadonként, gyermektelenül, és részmunkaidőben ugyanabban a kisboltban dolgozol, ahol 18 évesen kezdtél”. De ő az, tényleg boldog. (Amig meg nem érkezik egy bizonyos karakter, akit legszívesebben elküldtem volna melegebb éghajlatra, mondván ne magyarázza a baromságait Keiko-nak.)
És ezt imádtam. Pontosan tudja, hogyan működik a bolt, és ettől él. Szerintem ez egy tökéletes módja annak, hogy megmutassuk, nem számít, mit mondanak mások, ha boldog vagy azzal, amit csinálsz, akkor csináld. Ne hallgass másokra, akik megpróbálják megmondani, hogyan éld az életed.
Viszont még kiemelném az autizmust - Keiko mennyire szereti a megszokásokat, ha minden ugyanúgy megy mindennap, mennyire “másolja” az embereket, mert magától túl “fura”, hogy barátkozzanak vele, nem érti az embereket, az emberek problémáit.
Így április (ami az Autism Awareness Month) utolsó napján megosztom ezt a kis értékelőm, és bátorítok mindenkit, hogy adja önmagát.

“Az 1984 őszének rémisztő eseményeit új szemszögből megmutató 𝑀𝑎𝑑 𝑀𝑎𝑥 𝐻𝑎𝑤𝑘𝑖𝑛𝑠𝑏𝑎𝑛 az egyik legkedveltebb 𝑆𝑡𝑟𝑎𝑛𝑔𝑒𝑟 𝑇ℎ𝑖𝑛𝑔𝑠 karakter lenyűgöző eredettörténete.”
Akik ismernek, tudják, mennyire közel áll hozzám a Stranger Things sorozat. (Azon belül is Eddie az örök kedvenc, de a róla szóló könyv még nincs meg.🥹)
Max hamar belopta magát a szívembe a sorozatban is, így baromira örültem, hogy magyarul is elérhető a @cartaphiluskonyvkiado -nak hála a róla szóló könyv.
Bőven kapunk új infót Max-ről, a szüleiről, még Billy-ről is (♥︎). Ha lehet, mégjobban megszerettem a kis vörös, deszkás csajszit. ♥︎
Összességében a második évad eseményeit követi, és imádtam olvasva is átélni a Stranger Things élményt. Na de ami leginkább tetszett, azok Max visszaemlékezései azokról az időkről, mielőtt Hawkins-ba költöztek, az enyhénszólva hullámzó kapcsolatáról Billyvel. De az utóbbinak hála sokkal jobban megismerhettem a testvérpárt. Megértettem jobban, Billy miért olyan, amilyen, Max miért olyan, amilyen.
Gyorsan haladós, letehetetlen könyv a kedvenc lázadó vöröskénkről.
Stranger Things rajongóknak kötelező olvasmány! Ha szeretted Max-et, főleg. Ha nem, namajd a könyv után imàdni fogod.🥹

5/∞ ☆
Ez “A” könyv.
A könyv, ami már az elején berántott és nem engedett.
A könyv, ami megmelengette a lelkem, a szívem, az utóbbit jó alaposan össze is törte, de imádtam minden sorát.
Adott Émile, akinél fiatalkori Alzheimer-kórt diagnosztizálnak, és nem sok időt jósolnak neki, viszont ajánlanak neki egy kísérleti kezelést, ami talán segít rajta, talán nem. Viszont Émile nem kórházi ágyhoz kötve akarja leélni maradék idejét, úgy dönt, inkább utazik, amíg tud, amíg fizikailag képes rá. Vesz egy lakóautót, és kiad egy hírdetést, hogy útitársat keres. A hírdetésre jelentkezik is egy fiatal nő, Joanne, akivel útra is kelnek.
Joanne egy iszonyat csendes, visszahúzódó személyiség, de ahogy haladunk a történettel, kiderülnek róla is szívfacsaró dolgok.

Egyszerűen imádtam, ahogy utaznak, felfedezik a világ szépségeit, nameg bőven van ideje Émile-nek gondolkodni, átgondolni. Már azokat a jeleneteket is megkönnyeztem, ahogy a férfi végigveszi, mit kellett volna máshogy csinálnia, de már nem lesz esélye javítani ezeken.
Már a könyv elején tudjuk a végkifejletet, így méginkább összetöri az ember szívét minden, amin végigmennek ők ketten… főleg a könyv legvége. Telesírtam pár zsepit, még a könyv befejezése után is.
Ígyis ajánlom, mindenkinek is elkéne olvasnia legalább egyszer. Nagyok sok tanulságos történés akad a sztoriban, amik közül a legfontosabb: élvezzük az életet. (Az én olvasatomban.♥︎)
Köszönöm @europa_konyvkiado @moobius.hu az élményt és a kötetet!♥︎

Huuuuha!
Enyhe kifejezés, hogy imádtam! Ez aztán az első rész!
Nekem totálisan meghozta a kedvem a többi részhez a kedvem, teljesen berántott a világ, a mágiarendszer, a karakterek, minden.
Az ikrek, Darcy és Tory közül kedvencet még nem bírtam választani, mindkét lány erős, a gyerekkorukat, eddigi életüket tekintve nem csoda, hogy megtudják magukat védeni…az emberekkel szemben fixen. Na de a srácok és a tanárok már más tészta. Szolária egy teljesen más világ, mint amit eddig ismertek, mások a szabályok. És azok a bizonyos srácok ki is használják a lányok tudatlanságát. Na de azt hiszem, nem kell majd félteni az ikreket a folytatásokban.
A srácok, Darius, Max, Caleb és Seth, hát… iszonyat erősek, iszonyat jóképűek, és bizony tudják is magukról. Párszor legszívesebben agyonvertem volna őket. Ahogy “kedves” professzorunkat, Oriont is. Bár valami elmebeteg oknál fogva ő a kedvenc karakterem eddig. :D
Szóval ebben a könyvben minden IS van: szépfiúk, mágikus akadémia, varázserők, fantasy lények (vámpír, szirén, vérfarkas, stb). Izgalmas, pörgős, unatkozni nem igazán lehet.

Első könyvem volt Lucy Score-tól, de biztos nem az utolsó.🫣
Az én lelkemnek a munka stressze mellett annyira jólesett, mint szomjazónak egy korty víz.
Amúgyis gyengéim a kisvárosi románcok, ahogy a grumpy x sunshine trope is. Na ebben a könyvben volt mindkettő, emiatt is imádtam. A pörgős íróstílus is rátett, hogy alig tudjam letenni, akkor is csak azért, mert muszáj volt (munka🥹).
Scarlett hamar belopta magát a szívembe. Igazi belevaló csajszi, amina szívén a száján, bizony meg tudja magát védeni… még ha a kedves bátyók nem így vallják. De bennük is szerettem, hogy ígyisúgyis védik a hugicát, hiába idesegíti halálra ez a lányt.
Devlin pedig… oh te jófiú. Összetört szívvel érkezik Bootleg Springs-be, hogy elvonuljon, “nyalogassa a sebeit”. Megértettem, miért olyan, amilyen, bár néha túl nyámnyila volt egy felnőtt férfihoz képest, aki ráadásul ügyvéd. De ahogy megismertem jobban a karakterét, ezt a “gondot” el is felejtettem, mert anyám… Dev egy amúgy hatalmas szívű fazon (szerintem), nagyon megszerettem, pont ahogy Scarlett három bátyusa is. Meg nyilván Scarlett is. ❤️
Imádtam a kémiát közöttük, azt főleg, hogy nem húzták sokáig a dolgokat… ha értitek mire gondolok. Imádtam, hogy Scarlett ott volt Dev-nek, kihúzta a “bunkerből”. És milyen jól tette.
Viszont az a bizonyos kis huzavona picit zavart, bejött a “nem kommunikálunk, eldöntünk dolgokat a másik helyett” dolog. DE engem teljesen kiengesztelt az az imádnivaló megoldás és befejezés.
Összességében nagyon szerettem a könyvet, iszonyat várom a folytatást! Addig is, majd szép lassan beszerzem Lucy Score többi könyvét is.🫣

Elején járok nagyon, de már tudom, hogy szeretni fogom ezt a grumpy/sunshine párost! ❤️